Kezdőlap Technológia 3D-szervmodellekre épülő kutatásokat támogató programban vettek részét szegedi kutatók

3D-szervmodellekre épülő kutatásokat támogató programban vettek részét szegedi kutatók

szerv

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biomag kutatócsoportja is tagja annak a nemzetközi konzorciumnak, amely világviszonylatban is egyedülálló, szabadon elérhető és folyamatosan aktualizálható adatbázist hozott létre a háromdimenziós szerv- és betegségmodelleket alkalmazó, publikált vizsgálatok adatainak minden eddiginél részletesebb feldolgozása révén – tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat csütörtökön az MTI-t.

A közlemény szerint a hagyományos kétdimenziós sejttenyészetek alternatíváját jelentő háromdimenziós szövet- és szervmodelleket évek óta komoly szakmai érdeklődés övezi, mert igazoltan jobban tükrözik az élő szervezetbeli viszonyokat, a sejtek közötti kölcsönhatásokat és a mikrokörnyezeti hatások jelentőségét, így precízebben reprezentálják a vizsgált élettani vagy kórélettani folyamatokat. Ma már gyakran alkalmaznak ilyen modelleket például a máj-, a vese-, a tüdő- és az immunműködések vagy a daganatos betegségek kutatásában, és a várakozások szerint a 3D-kísérletek idővel áttörést hozhatnak többek között a modern, személyre szabott gyógyszeres terápiák kidolgozásában is.

Ezek a kísérletek nem egységes irányelvekre épülnek, a modellek standardizálásának hiánya pedig heterogénné teszi a vizsgálatokból levont következtetéseket. Erre az általános problémára kívánt megoldást találni az a nagyszabású, nemzetközi kutatómunka, amely során a konzorcium tagjai több mint háromezer szakirodalmi közleményt tekintettek át e témakörben, és a kísérletek egy részét reprodukálva ellenőrizték a publikált eredményeket.

Kiderült, ha a modellrendszer nem egységes, akkor az így végzett in vitro vizsgálatok eredményei is jelentősen különbözhetnek egymástól, ami nagymértékben nehezíti a levont következtetések értékelését és általánosítását, valamint a publikált vizsgálati eredmények szintézisét.

E módszertani korlát kiküszöbölésére hivatott a MISpheroID-adatbázis, amelyből a feldolgozott több mint háromezer közleményben leírt kísérletek összes paramétere lekérdezhető. Ennek segítségével a jövőben precízebben megtervezhetők lesznek az aktuálisan vizsgálandó tudományos kérdésekhez leginkább illeszkedő modellek. A tudásbázis emellett azt is elősegíti, hogy a legújabb kísérletes eredmények átláthatóan, egyazon alapelv szerint rendezve legyenek hozzáférhetők a kutatók számára, előmozdítva ezzel az egyetemi-akadémiai intézetekben folyó, illetve az ipari szektorhoz kapcsolódó kutatómunkát.

A Horváth Péter vezette Biomag csoport már korábban is kiemelkedő eredményeket ért el a szferoidkutatás területén, így fontos szerepet tölt be a konzorciumban. Mindezek mellett a 3D-modellszervezetek vizsgálataihoz kapcsolódó képalkotás, és az így nyert képi információk informatikai feldolgozása terén is komoly előrelépéseket tett a szegedi kutatócsoport.

A 3D-s szövet- és szervmodellek alkalmazása komoly előrelépést hozhat a személyre szabott tumorterápiában, illetve a gyógyszerkutatásban, ehhez azonban elengedhetetlen a módszertani irányelvek és a kísérletes paraméterek standardizálása. Horváth Péter és kutatótársai reményei szerint a MISpheroID-tudásbázis kimagasló jelentőségű lépés ebbe az irányba, mert összehasonlíthatóvá teszi a világ bármely pontján dolgozó kutatók és a különböző laboratóriumok kísérleti eredményeit, valamint iránymutatást ad a jövőbeli kutatásokhoz.

Az adatbázis kidolgozásához vezető kutatás részleteit bemutató közlemény a világ egyik legrangosabb folyóiratában, a Nature Methodsban jelent meg.
– MTI –

Előző cikkA vizes élőhelyek világnapja – Tovább dolgoznak a Duna-menti folyami és ártéri élőhelyek helyreállításán
Következő cikkA Csendes-óceánba zuhan 2030 után a Nemzetközi Űrállomás