Kezdőlap Régészet A tatárjárás idejére tehető erődítést találtak a régészek Kelebia határában

A tatárjárás idejére tehető erődítést találtak a régészek Kelebia határában

erdő

A tatárjárás idejére tehető erődítést, valamint zománcozott-aranyozott vereteket, az egykori templom harangjának darabjait és egy érmegyűjteményt is találtak a régészek Kelebia határában – közölte a Kecskeméti Katona József Múzeum régész-múzeumigazgatója az MTI-vel.

Rosta Szabolcs emlékeztetett arra, hogy a Kelebiai Templomhegy a Csiszári legelőn található a határkerítés tövében, az önkormányzati szürkemarhagulya szomszédságában. A terület első régészeti kutatását még 1913-ban Bibó Bige György szabadkai tanár vezette, hiszen az akkor még Szabadka északi részéhez tartozott. A rövid ásatás során egy Árpád-kori templom alapzatát tárták fel. Bibó Bige György akkor rendellenes testhelyzetben fekvő, arccal lefelé fordított halottak maradványait találta meg, emellett több fegyvert, nyíl- és lándzsahegyeket fedezett fel. A tanár úgy vélte, az egykori templomot egy nomád támadás során kunok rombolták le. A feltárások során az is kiderült, hogy helyi keresztény közösség a templom körüli lakóházakban élt. A helyszínt a munkálatok végén visszatemették. A terület azóta érintetlen volt, mindössze kaszálták a rétet és legeltettek ott – mondta el a régész-múzeumigazgató.

Mint hozzátette, Bibó Bige György huszadik század elején tett felfedezései mára plusz tartalmat kaptak, így szükségessé vált egy hitelesítő feltárás. A tudomány fejlődésével ugyanis az elmúlt években sikerült azonosítani Szankon és Tázláron egy tatárjáráshoz köthető erődítésrendszert. Drónnal készült légi fotók alapján pedig kiválóan azonosítható Kelebiánál is az egykor védelmet nyújtó köralakú árok. A régi és az új információk alapján a régészek úgy vélik, hogy az 1241-1242. évi tatárjárás pusztításának egy újabb helyszínét fedezték fel.

A Kelebiai Templomhegyen három hete a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai – Maczkó József kelebiai polgármesterrel egyeztetve – kezdtek ásatásokba. Hitelesítették a kisméretű, téglából épített Árpád-kori templom alaprajzát, valamint több helyen átvágták a védelmi célú sáncrendszert. Habár a most megnyitott területen rendellenesen fekvő emberi maradványok nem voltak, a tatárjárás egyértelmű további bizonyítékai nagy számban kerültek elő a föld alól. Az együttműködő múzeumbarát önkéntesek fémkeresőkkel számos fémtárgyat, köztük a tatárjárás idejéhez köthető fegyvereket, pénzeket, övcsatot, ékszereket találtak a föld mélyén.

A múzeumigazgató hangsúlyozta: kétségtelenül e pusztulási horizonthoz kapcsolhatóak azok a kiemelkedően igényes zománcozott-aranyozott, a francia Limoges-ban készített veretek, melyek egykor a templom körmeneti keresztjét ékesítették. Megtalálták a templom harangjának több darabját is, amely alapján hitelesen lehet azt rekonstruálni a későbbiekben. A templomtól mintegy 200 méterre pedig előkerült egy 91 érméből álló kincs, amelyet egykori tulajdonosa rejtett a föld alá abban a reményben, hogy később majd visszatérhet érte – tette hozzá.

Kelebia Község Oktatási, Kulturális és Helyi Értéktár Bizottsága a Kelebiai Templomhegy régészeti leleteit beemelte a helyi értéktárba. A leletek feldolgozás és restaurálás után a feltárás helye szerinti illetékes kiskunhalasi Thorma János Múzeumba kerülnek.
– MTI –

Előző cikkKéktorkú arák keltek ki a Szegedi Vadasparkban
Következő cikkAz élelemtermelésre való áttérés a kezdetekben egészségromlást okozott