Kezdőlap Régészet Különleges római díszpáncélt mutat be a Nemzeti Múzeum Hónap kincse kiállítása

Különleges római díszpáncélt mutat be a Nemzeti Múzeum Hónap kincse kiállítása

római díszpáncél
A kiállított díszpáncél hátsó oldala a Római díszpáncél a Dunából című kamaratárlat sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzeti Múzeum Lapidáriumában 2021. november 10-én. Egy értékes régészeti lelettel, egy magángyűjtőtől 2,65 millió forintért megvásárolt teljes és ép római katonai lófejpáncéllal gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának Római Gyűjteménye. A Duna komáromi szakaszából fél évszázada kiemelt páncélnak mindhárom eleme megőrződött. Ilyen ép állapotú vértet már több mint hetven éve nem találtak a Római Birodalom területén. MTI-fotó: Kovács Attila

Egy igen ritka, teljes és ép római lófejpáncélt mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) novemberi Hónap kincse kiállítása, melynek szerdai megnyitóján az MNM és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezetői egy oktatási, képzési és tudományos együttműködési megállapodást írtak alá.

Októberben indította el a Nemzeti Múzeum a Hónap kincse tárlatsorozatot, amely most egy különleges régészeti leletet mutat be az MNM Lapidáriumában – mondta el a megnyitón az intézmény főigazgatója.

L. Simon László beszámolója szerint a Dunából fél évszázada előkerült díszpáncélt az MNM 2,65 millió forintért vásárolta egy magángyűjtőtől, igen kedvező áron, ám a jelenleginél sokkal rosszabb állapotban.

Mint a főigazgató emlékeztetett, a kormány támogatásának köszönhetően nemcsak komoly béremelési programot sikerült elindítani a Nemzeti Múzeumban, de az intézmény szabadabban tud műtárgyakat is vásárolni: az elmúlt hónapokban csaknem 100 millió forint értékben szereztek be műtárgyakat, az anyamúzeum mellett részben az MNM filiáléi számára is.

Borhy László régész, az ELTE rektora kiemelte, hogy a Nemzeti Múzeum Lapidáriuma számos emléket őriz Brigetióból (ma Komárom Szőny városrésze), ennek közelében fedezték fel a most bemutatott díszpáncélt is.
A szakember hangsúlyozta: ilyen ép lófejpáncél még nem került elő sem Magyarországról, sem a Dunából, de az egész Római birodalom területén is ritkaságszámba megy.

A háromrészes díszpáncél két, szemvédő kosarat tartalmazó, sasfejben végződő oldallemezét egy kis méretű homlokpáncél köti össze, rajta egy pajzsos, lándzsás istenalakkal. Az alak kontúrját poncolással emelték ki, ez az úgynevezett brigetiói stílus sajátossága – mutatott rá Borhy László.

Mint hozzátette, a lófejpáncél harcászati értékkel nem bírt, manőverek, ünnepségek alkalmából használták. Ez a díszpáncéltípus a kereszténység 3. századi elterjedése előtti, utolsó “roham” része a római istenvilág tiszteletének megerősítésére – jegyezte meg.

A rektor emlékeztetett arra is, hogy az ELTE Régészeti Intézetének jogelődje és a Nemzeti Múzeum között több évszázados a partnerség, amelyet most a két intézmény közötti oktatási és képzési, valamint tudományos együttműködés foglal keretbe.

L. Simon László elmondása szerint a megállapodás része egy komoly, több tízmillió forint értékű ösztöndíjcsomag is, amelyet a következő félévtől az ELTE 20 régész és 10 könyvtár szakos hallgatója számára írnak ki.

A program így egyszerre segít majd a Nemzeti Múzeumot sújtó humánerőforrás-hiányon és nyújt lehetőséget szakmai gyakorlatra az ELTE hallgatói számára – közölte a főigazgató.

Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára kiemelte, hogy a Nemzeti Múzeum mint nemzeti kultúrstratégiai intézmény kiemelt kormányzati támogatásban részesül. “A többletforrás az idei esztendőben 1,6 milliárd forintot, jövőre 2,1 milliárd forintot, majd a 2023-2025 közötti időszakban, éves beépülő többletforrásként, újabb 2,1 milliárd forint összeget jelent az intézmény számára” – tette hozzá.
– MTI –

Előző cikkMegérkezett Új-Zélandra az a kis goda, amelyet az erős szél visszatérített Alaszkába
Következő cikkAz elektromos gépkocsik egyes helyeken szennyezőbbek, mint a benzinmotorosok