Kezdőlap Állat Mítosz és tudomány: valóban gyakori a csirkehús allergia a kutyáknál?

Mítosz és tudomány: valóban gyakori a csirkehús allergia a kutyáknál?

kutya

Minden második kutya túlsúlyos. Az 50 éve fennálló brit Waltham Petcare Science Institute legújabb tanulmányai szerint az elhízás akár 2,5 évvel is lerövidítheti egy kutya életét. A MARS, a Pedigree gyártója a Waltham kutatóinak segítségével új alapokra helyezi a házikedvencek egészséges táplálását, valamint útmutatást kínál a kutyatartóknak az elhízás és az allergiás panaszok okainak felkutatásában és kezelésében – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség.

A Mars vállalat kutatói megállapították, hogy minden második klinikára bevitt felnőtt kutya túlsúlyos, és az elhízáshoz vezető legfontosabb tényező a túltáplálás. Az elhízás – ahogyan az ember esetében is – más betegségeket is okozhat, cukorbetegség, ízületi gyulladás és szív- és érrendszeri problémák, rák, légzési elégtelenség, vagy akár a szürkehályog kialakulásához vezethet.

A Waltham Központ most egy új eszközzel segíti az állatorvosok munkáját a házikedvencek egészséges növekedésének nyomon követésében. A WALTHAM Puppy Growth Charts[ii] egy felhasználóbarát klinikai eszköz, amelyet állatorvosok számára fejlesztettek ki a kutyák fejlődésének nyomon követésére. A tudományosan kifejlesztett eszköz 50 000 egészséges fiatal kutya adatain alapulva nyújt szabványt az egészséges növekedéshez.

Az elhízás az állattartók számára rendszerint nem annyira szembetűnő, ellentétben az allergiás eredetű tünetekkel.

A házi kedvencek allergiás tüneteinek gyakorisága világszerte nő. Az allergiás eredetű emésztőszervi- és bőrbántalmak változatos tünetekben nyilvánulhatnak meg, leggyakrabban hányás, hasmenés, vagy viszketéssel és szőrhullással járó bőrtünetek hívják fel az állattartók figyelmét. Sok állattartó a csirkehúst okolja a tünetek hátterében.

A MARS neves hazai állatorvosszakértőt kért fel az allergiákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatására. Dr. Király Péter kisállatgyógyász szakállatorvos harminc éve kutatja a házi kedvencek allergiáit itthon és külföldön, és állítja, hogy az allergia napjainkra a kutyáknál is „népbetegséggé” vált, csaknem minden tizedik kutyánál előfordul. Az allergiás ebek az eleségen túl a környezet különféle anyagaira is érzékenyek lehetnek. Az érintett kutyák egyharmadánál az első tünetek egyéves kor előtt jelentkeznek. Az eleségallergia leggyakoribb tünete a minden évszakban azonos mértékű viszketés, valamint a lábfejen, a fülön vagy a végbél környékén jelentkező bőrpír és apró kiütések, de a bőrtünetekkel egyidejűen ritkán előfordulhatnak fülproblémák és emésztőszervi panaszok (pl. hányás, hasmenés) is.

Az utóbbi időben hazánkban számos tévhit alakult ki a csirkeallergiával kapcsolatban, ezért az állattartók jelentős része igyekszik a csirkehúst kiiktatni kedvencük étrendjéből. Azonban az allergiás tüneteket mutató kutyáknak csupán nagyjából egytizede eleségallergiás, a csirkehúsra mutatkozó túlérzékenység ezen belül értendő. „A legtöbb allergiás reakciót (90%) valamilyen környezeti allergén (pl. poratka, pollen) váltja ki. Az eleségallergia hátterében leggyakrabban a marhahús, tejtermékek, búza, tojás, csirkehús, bárányhús, sertéshús, nyúlhús és bizonyos halfajták állnak. A csirkehús csak egy a sok allergén közül, ráadásul nem is a lista élén szerepel: a statisztikák szerint a marhahús és a szója a leggyakrabban diagnosztizált bűnösök.” – hangsúlyozta az állatorvos.

Dr. Király Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy ha házikedvencünk eleségallergiás, akkor több allergénre is érzékeny lehet, így pl. a csirkehús allergiások közel egyharmada a halfehérjére is érzékeny. Ráadásul az eleségallergia az ún. légúti allergiával is társulhat, ami tovább árnyalja a képet. Kutyánknak tízszer nagyobb esélye van arra, hogy a légutakon keresztül bekerülő allergénre (pl. parlagfűre) produkáljon tüneteket, mint egy adott eleség fehérjére (pl. csirkehúsra).

A csirkeallergia létező probléma, ugyanakkor a kutyáknak csak igen szűk táborát érinti. A csirkehúsra történő túlérzékenység egyértelmű megállapítása többtényezős feladat, ezért, ha felmerül az eleségallergia gyanúja, a korrekt diagnózis felállításához forduljunk állatorvoshoz, lehetőleg a tünetek jelentkezésének korai szakaszában.

Leggyakoribb állateledel tévhitek:

  1. A kutyaeledel másodosztályú húsból készül

Kizárólag az emberi tápláléknak szánt és elfogadott hús használható fel kutyaeledel előállításához. Ami ebből a húsból feldolgozás során megmarad, kerül bele a kutyaeledelekbe.

  1. Barf, avagy nyers etetés a lehető legtermészetesebb

A kutya nem vadon élő állat, és a nyers hús fogyasztása betegségek kialakulásának kockázataival járhat, mert a nyers hússal számos veszélyes kórokozó kerülhet be kutyánk szervezetébe. „A nyers hús, illetve zsigerek etetése révén a kutya számos baktériummal (pl. Salmonella) és parazitával (pl. galandférgek, egysejtűek) fertőződhet, mely esetenként súlyos, akár halálos megbetegedést is okozhat. A túlzott fehérjebevitel pedig hosszú távon károsíthatja a kutya szerveit, főleg a máját és a veséjét.”- hívta fel a figyelmet a neves állatorvos.

  1. Az otthon főzött étel a legjobb, hisz a kutya is azt eheti, amit az ember

Az otthoni maradékok vagy házilag főzött ételek csak ritkán biztosítanak elegendő és megfelelő összetételű tápanyagot a kutyák vagy macskák számára, ezért a házi diéta ronthatja a háziállatok egészségét és vitalitását, melyek összefüggésbe hozhatók az elhízás és más egészségügyi problémák kockázatával.

A kutya korának és életmódjának megfelelő testsúly megállapítása és a napi táplálék adag beállítása állatorvos feladata, ugyanúgy, mint allergiás tünetek észlelésénél a diagnózis felállítása. Az állattartó feladata azonban a házi kedvencére való odafigyelés és az állatorvosi ajánlások betartása.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség

Előző cikkA NASA lelkészeket és teológusokat vesz fel
Következő cikkA bodorka kapta a legtöbb voksot az év hala közönségszavazáson