Kezdőlap Csillagászat Működnek-e a Vénusz vulkánjai?

Működnek-e a Vénusz vulkánjai?

Vénusz vulkán
Az Idunn Mons vulkán a Vénuszon. A barna háttér a Magellan szonda radarméréseit ábrázolja, amelyre a Venus Express mérései alapján színessel rávitték a hőmérsékleti eloszlást. (Kép: ESA / NASA / JPL)

Évtizedek óta vizsgálják űreszközeink a Vénuszt, de még mindig nem tudjuk, hogy 1600 vulkánja között van-e, amelyik ma is működik.

A Vénusz felszínén bőséggel találhatók lávafolyásokkal körülvett vulkanikus hegyek, de nem egyszerű eldönteni, hogy a megfigyelt képződmények közül melyek ősiek és melyek újabb keletűek. A Vénusz körül keringő űrszondák adatait felhasználva azonban kereshetünk olyan apró felszíni elmozdulásokat és légköri változásokat, amelyek a vulkanizmus jelenlétére engednek következtetni.

A felfedezés izgalmán túl azért lenne nagyon fontos kideríteni, mely vulkánok aktívak még jelenleg is, mert a vulkáni tevékenység a foszfin forrása, és mivel ez a vegyület a Földön biológiai folyamatok során jön létre, jelenlétét a Vénusz légkörében egyesek az élet jelenlétére utaló jelnek tekintik. A foszfin jelenlétét kimutató mérések helyes értelmezéséhez tehát pontosan kellene tudnunk, hány olyan ma is aktív tűzhányó működhet a Vénuszon, amelyek jelenleg is termelhetnek foszfint.

Olasz kutatók Piero D’Incecco (D’Annunzio University of Chieti–Pescara, Olaszország) vezetésével összegyűjtötték a Vénusz felszínére és légkörére vonatkozó eddigi adatokat, és azok elemzése alapján meggyőző bizonyítékot találtak arra, hogy az Imdr régióban található Idunn Mons nevű, 2,5 km magas és az alapjánál 200 km átmérőjű vulkán jelenleg is aktív. Tanulmányuk a Planetary Science Journal című folyóiratban jelent meg. A kutatók állításukat három bizonyítékkal támasztották alá.

  1. A felszín megfigyelése. Az Idunn-hegyet körülvevő térségben egymásra rakódó lávafolyások ismerhetők fel. amelyek közül a legfelső egybeesik egy olyan területtel, amelyről szokatlanul erős termikus emissziót észleltek. Feltételezik, hogy ez olyan felszínt jelez, amelyet még nem erodált a Vénusz maró légköre.
  2. Laboratóriumi vizsgálatok. Kísérleteikkel bebizonyították, hogy a Vénusz forró és nagy nyomású légkörében a kémiai erózió (a felszínt alkotó anyag megváltozása a légkört alkotó gázokkal létrejövő kémiai reakciók következtében) gyorsabb annál, amilyennek eddig feltételezték. Ez azt jelenti, hogy korábban túlbecsültük az Idunn Mons körüli lávafolyások korát.
  3. Légköri megfigyelések. A Vénusz felszíne makroszkopikus léptékben is kölcsönhatásba lép a légkörrel. A felszínformák, például a vulkanikus kúpok hatására a légkörben nehézségi hullámok alakulnak ki (amelyek nem tévesztendők össze a relativitáselméletből ismert gravitációs hullámokkal), ennek következtében a vulkánok térségében lelassul a légkör áramlása. Az Idunn Mons esetében a szél a vulkán mérete alapján vártnál jobban lassul, amit a frissebb lávafolyások hősugárzása okozhat.

Az összes rendelkezésükre álló bizonyítékot egybevetve D’Incecco és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az Idunn Mons a közelmúltban is aktív lehetett, kitörése akár 10 000 évvel ezelőtt, de akár néhány évvel ezelőtt is bekövetkezhetett. A közelmúltban kiválasztott űrszondás küldetések hozzájárulhatnak az Idunn Mons további vizsgálatához. Ezek egyike a NASA VERITAS (Venus Emissivity, Radio Science, InSAR, Topography, and Spectroscopy) küldetése, a másik pedig az ESA EnVision szondája. Mindkettő rendkívül nagy felbontással fogja feltérképezni a bolygó felszínét, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a terep kisebb változásait is ki tudják mutatni.

Az Idunn Mons két radarképe a Magellan szonda mérései szerint. (Kép: D’Incecco et al. 2021 nyomán)

Both Előd

Forrás: Űrvilág hírportál

Előző cikkKétezer éves zsidó otthont és temetőt találtak a Javnében folyó ásatásokon Izraelben
Következő cikkAz énekesmadár-etetési szezon kezdetére hívja fel a figyelmet az MME