Kezdőlap Technológia Új fúziós energia rekord született Oxfordban

Új fúziós energia rekord született Oxfordban

atom

Fenntarható fúziós körülményekkel 59 megajoule energiát sikerült felszabadítaniuk az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) részvételével zajló EUROfusion konzorcium kutatóinak és mérnökeinek a világ egyik vezető fúziós berendezésében, a Joint European Torusban (JET) végzett kísérleteik során. Ezzel a kutatók több mint a kétszeresére növelték az 1997-es 21,7 megajoule-os fúziós rekordot. A konzorcium eredménye fontos lépés a fúziós energiatermelés megvalósítása felé – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán.

A rekord annak a kísérletsorozatnak a során született, amelynek célja több mint két évtized fúziós kutatási eredményeinek tesztelése, valamint a világ legnagyobb kísérleti fúziós berendezéséhez, az ITER-hez kapcsolódó nemzetközi projekt indulására való felkészülés.

Mint a közleményben írják, az eredmények megfelelnek az előrejelzéseknek, és egyben megerősítik az ITER tervezési alapjait. A Dél-Franciaországban épülő berendezés elsődleges célja a tudományos kutatómunka mellett a fúziós energiatermelés technológiai megvalósíthatóságának demonstrálása.

Az EUROfusion konzorcium tagjai öt másodperc alatt rekordmennyiségű, 59 megajoule fúziós energiát szabadítottak fel a JET berendezésben, amely a kísérlet során átlagosan körülbelül 11 megawatt fúziós teljesítményt – azaz másodpercenként 11 megajoule energiát – ért el fenntartható körülmények között.

Az Európai Bizottság társfinanszírozásával megvalósuló projektben 4800 szakértő, diák és munkatárs vesz részt egész Európából.

Az energiatermelés szén-dioxid-mentesítése elengedhetetlen az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséhez. A fúzió mint biztonságos, hatékony, valamint alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás hosszú távon jelentős szerepet játszhat ebben a folyamatban. Ennek fontos mérföldköve a bejelentés – írják.

A JET a világ legnagyobb – és az egyetlen valós fúziós üzemanyaggal működni képes – tokamak berendezése (olyan berendezés, amely egy tórusz alakú, elektromágnes által létrehozott mágneses mezőben képes a magas hőmérsékletű plazma tárolására).
Az eredmény és a hozzá kapcsolódó kísérleti adatok és technológiák meghatározók a Dél-Franciaországban épülő ITER jövőbeli sikere szempontjából is.

“A közel ipari léptékű teljesítményszinten hosszan fenntartott deutérium-trícium fúzió jelentős megerősítést jelent a fúziós kutatások világméretű küldetésében részt vevő szakemberek számára. A JET-en elért eredmények igazolják, hogy az ITER-kísérlettel jó úton haladunk a fúziós energiatermelés megvalósítása felé” – idézik a közleményben Bernard Bigot-ot, az ITER főigazgatóját.

“A rekord, és ami még fontosabb, azok az ismeretek, amelyeket a fúzióról ilyen körülmények között szereztünk, valamint hogy ezek teljes mértékben egybeesnek az előrejelzéseinkkel, azt mutatják, hogy jó úton járunk a fúziós energia jövőbeli világa felé. Ha fenn tudjuk tartani a fúziót öt másodpercig, akkor a berendezéseink továbbfejlesztésével ezt megtehetjük öt percen, majd öt órán keresztül is” – hangsúlyozta Tony Donné, az EUROfusion program vezetője. Hozzátette: “Ez egy nagy pillanat az egész fúziós közösség számára. Döntő fontosságú, hogy a valós körülmények között megszerzett üzemeltetési tapasztalataink nagy önbizalmat adnak az ITER jövőbeni kísérleteihez és a hálózati energiatermelésre tervezett európai demonstrációs erőmű létrehozásához (EU DEMO)”.

Zoletnik Sándor, az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának vezetője felidézte, hogy a fúziós energiatermelés a kutatók sok évtizedes álma, amelyet a magyar származású Teller Ede az elsők között javasolt. “Már a kezdeteknél világos volt, hogy a feladat bonyolult, de a technológiai és elméleti fejlődés töretlen maradt. Az 1970-es évekre kiderült, hogy nagy és bonyolult berendezésekre lesz szükség, amelyeket csak széles nemzetközi együttműködésben lehet megalkotni. Erre a legfontosabb példa az Európai Unió támogatásával épített és többek között magyar részvétellel is üzemeltetett JET berendezés. A mostani eredmény a magyar fúziós kutatóközösség számára is megerősítés arról, hogy érdemes az ITER berendezésbe fektetett hazai munkát fokozni” – emelte ki.

Az EK több laboratóriuma, elsősorban a Fúziós Plazmafizika Laboratórium és a Fúziós Technológia Laboratórium is részt vesz a világ fúziós kutatási projektjeiben, köztük a JET-ben is. Az EK kutatói fejlesztik például az ITER berendezés egyik biztonságvédelmi rendszerét. A JET plazma szélén a sűrűséget egy magyar-angol kutatócsoport méri lítiumatomok belövésével.
– MTI –

Előző cikkKutatók: az elmúlt tíz évben látványosan csökkent a havas napok száma
Következő cikkMűholdak tucatjait veszítette el a SpaceX egy mágneses viharban