Kezdőlap Egészség Új idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Szegeden

Új idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Szegeden

idegsejt

Az emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Tamás Gábor professzor vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint az emberi agykérget sújtó pszichiátriai és neurológiai betegségek megértése és lehetséges terápiája csak korlátozottan alapozható más fajokon végzett vizsgálatokra. Ezt alátámasztja az erre a területre bevezetett új hatásmechanizmusú gyógyszerek hiánya is.

A szegedi projekt a közelmúltban világszerte elindult – az 1960-as évek űrversenyével összevethető nagyságrendű – agykutatással kapcsolatos keretprogramokhoz illeszkedik. A szegedi kutatás jórészt olyan példa nélkül álló eljárásokon alapul, amelyek módszertani és elméleti szempontból egyedi lehetőséget nyújtanak a humán agykérgi minták pre-, illetve intraoperatív vizsgálatára, majd azok funkcionális és molekuláris jellemzésére.

A projektnek köszönhetően a Tamás Gábor vezette kutatócsoport továbbfejleszthette világszínvonalú műszerparkját. Az eredeti elképzeléseket is meghaladó minőségben sikerült a szakembereknek saját fejlesztésű műszereik prototípusait elkészíteni és azokat kísérletes körülmények között, emberi mintákon is tesztelni – írták.

A közlemény szerint a szegedi kutatók több, emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejttípust tártak fel, amelyek közül egyet, a “csipkebogyó” sejteket részletesen is jellemezték. Új, mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftveres mikroszkópiát és digitális PCR-re alkalmas mintagyűjtést kombináló módszert, illetve automatizált mikroszkópián és elektrofiziológiai méréseken alapuló rendszert fejlesztettek.

Ezek alkalmasak számos sejttípusból álló szövetminták automatizált analízisére is. Egy agykérgi gátlóidegsejt-típust, az úgynevezett neurogliaform sejteket a cukorbetegség kezelésében alkalmazott GLP-1 terápia célpontjaként azonosítottak – tudatták.

A csoport kutatási eredményei a tudományterület legmagasabb színvonalú lapjaiban jelentek meg, és világszerte széles körű médiavisszhangot váltottak ki.

A négy és fél éves kutatási program 608 millió forint uniós támogatással valósult meg – áll a közleményben.
– MTI –

Előző cikkTúlélte egy bika, hogy a megáradt folyó 80 kilométeren át sodorta magával
Következő cikkMár félórányi irányított nevetés felér egy könnyű testmozgással